h1

Marilyn Manson: Eat Me, Drink Me

2007-05-14


http://www.marilynmanson.com/
http://myspace.com/marilynmanson

Marilyn Manson új albuma (Eat Me, Drink Me), az énekes kinézetével éles ellentétben: gyönyörű. Bár lehet, sokan hiányolni fogják belőle a kemény dalokat, a lemez nagy része elég slágeres. A vállaltan is “romantikus” albumon túlsúlyban vannak a lassabb, ill. lírai számok, de azért ezek – a tőlük megszokott módon – csak dallamvezetésükben érzelgősek, a szövegek továbbra is nyomósak, a hangszerelés, ének pedig nem szakadt el az indusztriális gyökerektől.

Lendületes, energikus, néhol vidám indulókba, máskor ringatós bluesba forduló lemez, fülbemászó, romantikus dalokkal, végig azonos színvonalon, és remek megszólalással. Élmény. Lehet persze filozofálni rajta, hogy miért nem ilyen meg olyan, meg legyen amolyan, de mivel szerintem nagyon jó, és én igazán élvezem, ezért a fanyalgás maradjon “másvalaki problémája”. Tény, hogy nem annyira fajsúlyos a lemez, mint némelyik fontosabb albumuk, bár az előzőnél mindenképpen jobb és érdekesebb, de nem is kell folyton a rohadt világot boncolgatni ugyanúgy. Deviánsnak lenni különbenis fárasztó hosszútávon, a lemez szövegeivel kapcsolatban maga Manson is elmondja, hogy a beilleszkedés utáni vágy is szerepel bennük… Egy nap talán még a festék is lekerül.

Mint már szinte minden lemez mostanság, az Eat Me Drink Me is jelentős csúszások és halasztások eredménye, de megérte várni, sok munkát fektettek a lemezbe, amelyet egy bérelt magánstúdióban rögzített Manson és Tim Skold gitáros. Az album tulajdonképpen kettejük alkotása – ők a producerek is, a többiek csak az élő előadás során kerülnek képbe, plusz még Sean Beavan szerepel, mint hangmérnök. A lemez csaknem három éven át készült, rengeteg anyagból lett kiválogatva, és június 5-én kerül a boltokba. Két dal meghallgatható a myspace-en.

Változatos, érdekes hangulatú és jóval dallamosabb és gitárcentrikusabb a lemez, mint megszoktuk. Már az első, If I Was Your Vampire c. dal is erről tanúskodik (ezt a fenti linken meghallgathatjuk). A második dal, Putting Holes In Happiness egy nagyon szép ballada. The Red Carpet Grave ellenállhatatlan groove-os, táncolós dal, hasonlóan a kislemezes Heart-Shaped Glasses-hoz. A They Said That Hell’s Not Hot is dallamos, kicsit gyorsabb, lírai szám, sötétebb szövegekkel. A Just A Car Crash Away immár meg sem lep, hogy egy lassú ballada – ám az édeskés hangulat itt se vezessen félre minket, a tartalom keserű. Az abszolút kedvencem eddig a hetedik, Evidence c. dal, ami ismét lírai és nagyon szép, szomorkás – Robert Smithnek is dicséretére válna. A ritmusszekció része a Cure-t juttatja eszembe, a gitárszólam, refrén inkább slágeres, érzelmes, az ének pedig hamisítatlanul Manson. A torokszorító feelinget egy szép, wahgitáros szóló is tovább fokozza. Utána egy gyorsabb szám jön blues alapokon, az Are You A Rabbit?, majd a még energikusabb, indulós Mutilation Is The Most Sincere (kissé furcsák a számcímek:). A rockosabb dalok közé tartozik a You And Me And The Devil Makes is. A záró, címadó dal – Eat Me, Drink Me – pedig amolyan keretbe foglalja a vámpíros témát, ismét egy lassú szám, érzelmes, de ez sem valami vidám. A dallamos gitárok a Missiont, néha a Cultot juttatják eszembe, furcsa ötvözete a lemez a depressziós dark rocknak, ipari hangzásnak és a szirupos pop-romantikának. Szinte minden dal sláger a lemezen, de a szó jobbik értelmében.

13 komment

  1. szeretem ezt a lemezt, bár manson régebbi munkáit nem tudja felülmúlni! :-)


  2. talán nem is akarja.. bár azt mondja “This is the record I’ve worked all my life to get to.”, igaz, inkább zeneileg gondolta, annak kapcsán, hogy az éneklésre fektetett benne hangsúlyt (bár ez nekem kevésbé tűnt fel:)


  3. hat, az Evidence basszusa az szinte egy az egyben Cure: Cold.
    kurvajo..


  4. elég hasonló a dob is


  5. sok helyen lehet olvasni, hogy szidják, de szerintem ütős lett. a Heart-Shaped Glasses pedig az eddigi legjobb száma. bár néhol nekem is hiányzik a zúzás, bevallom :)


  6. Nagyon jó! Első hallásra nem nagyon tetszett, de azóta csak azt hallgatom! Nagyon eltérő a többi Manson albumtól, de éppen ezért nagyon király!


  7. Én is így voltam vele, elsőre elborzadtam hogy “ez meg mi a szösz??”, szidtam rendesen a korong tartalmát, de pár hallgatás után sikerült túljutnom a kezdeti sokkon és azóta némelyik szám húszszor is megfordul nálam egy nap (pl. Evidence, Heart-Shaped Glasses).


  8. Nagy Marilyn Manson rajongó vagyok…vagy mondjam úgy hogy voltam? De ez az album szerintem felháborító… Gondoljunk bele…

    Először is…
    Vegyük a Beautiful People, a Tainted Love, vagy akár a The Fight Song videóklipjét (és még sorolhatnám)… Na most… Ezekhez képest pl. a Heart-Shaped Glasses videóklipben úgy néz ki mint egy szomorú szemű félős kiscica… Hol marad a mai világ állásának bírálata? Hol maradnak az elemek amik Mansont jellemezték?

    “Egy nap talán még a festék is lekerül.”
    Ettől már sokkot kaptam…

    Valljuk be. Marilyn Manson elpuhult. Nem tudom hogy ez a válásnak köszönhető e, de mindenképpen szerepet játszik benne. Lehet velem vitatkozni, de csakis normális érvekkel nem olyanokkal, hogy “nekem akkor is tetszik!” meg “Seed, abszolut nincs igazad!”……


  9. Hát már ne is haragudj, a világ változik, és így maguk az emberek is. Mindig ugyan azt adni először is csak a művésznek rossz, hiszen nem csak egyoldalról kellene bemutatnia a saját világképét. Amint megváltozik benned valami, már nem úgy nézel semmire sem ahogy azelőtt, és nem is tudod azt nyújtani amit az előtt. Csak valakit negatívan bírálni azért mert nem szolgálja ki a lázadó igényeket, hanem befelé is figyel, igencsak szűklátókörűségre és lelki szegénységre vall.
    Mivel a festék említésénél majdnem szüfarkot kaptál így a korodra is tudok asszociálni. Valaki nem a festéstől, vagy ruháktól lesz lázadó. Minden ami az ember maga, önmagában hordozza, és Manson most befelé figyel. Ez több mint jó.


  10. hát én teljes mértékben 1et értek tristaniccal!!!!!!!!!!!!!egy művész a sokoldalúságtól lesz az,ami.és Manson szerintem most van karrierje csúcsán!bár a zúzást néha én is hiányolom,de ekkor+hallgatom a régi cd-it!legalább van választék,és nem 1forma mind!rz a cd király!és Manson sosem nézett ki olyan jól mint most!és mivel már lassan 40,nem arról fog énekelni,mint amiről 25évesen énekelt.ha így történt volna,MANSON már unalmas lenne,és nem vennék az új cd-jeit,mondván:a többi is pont ilyen,majd hallgatom azokat!
    aki durvábbat akar,hallgasson mást.és ne Mansonnal foglalkozzon.legközelebb úgyis+int újat mutat,szóval mind1!nekem amúgy ez a kedvenc cd-m,és a mutilation is the………a kedvenc számomróla-ez talán a lázadóknak is bejön!


  11. Az Eat Me Drink Me c. album szerintem nagyon szuper. Imádom az If I Was Your Vampire című számot. Van, hogy egy nap akár húszszor is meghallgatom.
    A Putting Holes in Happiness és a Heart Shaped Glasses is marha jó.
    Korábban nem voltam Marilyn Manson rajongó, de a Lest We Forget és az Eat Me Drink Me c. album után imádom!!!


  12. én nem értek egyet veletek, sztem ezt az albumot a divat formálta, eroltetett és gusztustalan egy manson albumhoz képest. Ha 14 éves emos picsa lennék akkor én is imádnám ugy mint az elottem szolok…. mindenki kinovi egyszer a lázadást… engem kulonosebben nem zavar, bár voltam koncerten is, a régi albumok mégis csak meggyozobbek voltak ennél.
    Hallgassátok csak biztos jot tesz:D rohadék emosoknak akik naponta husszor meghallgatják… kit érdekel?


  13. Énis egyetértek az előttem szólókkal (habár az Eat Me, Drink Me mostmár nem igazán aktuális)
    alphaville, te meg egy szararcú vagy amiért ilyen beszűkült agyúan gondolkodsz…-_- csak ennyi..:D



Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *