h1

Moby: Pale Horses

2009-06-22

Ma jelent meg a Pale Horses kislemez, erről is ejtek pár szót. Sőt, akinek maga az album túl nyugis vagy melankolikus, annak is ajánlott beszerezni, mivel ezen a címadó single mellett ütős remixek vannak, szám szerint öt. Az eredeti dalt és a klipjét itt is megtaláljuk (HQ), Elenna Allen rendezte. Az animációt Geoffrey Johnson, Scott Martin és Mark Salisbury készítették. A dalban egyébként Moby egy barátja, Amelia Zirin Brown énekel.

Az első mixet – Re-Interpretation – az olasz David Rossi készítette, aki leginkább a Goldfrapp hegedűseként ismert. Szerintem a maga minimálverziójában is már őrülten szomorú dalhoz már túlzás vonósokat rakni, inkább elvesz belőle, mint hozzáad a cincogás. Szerencsére nem hosszú, épp, mint a radio edit. Kétszer tovább tart viszont Gui Boratto house-os Last Window Remixe, ami persze, a stílusból adódóan energikusabb, vidámabb. Az énekdallamot keverte rá, azon kívül nem sok köze van az eredetihez, viszont változatosságnak kellemes.

A VC1 remix elég fura és repetetitív, nem tetszik. A legérdekesebb az Apparat (vagyis Sascha Ring német, elektronikus-zenész) remixe, elég eredeti, hosszú, lassan épülő, és hangulatában az eredetihez illő. Ez az, ami igazán értelmet ad a remixelésnek, benne van a dal lényege, mégis újraértelmezve, más formában hallhatjuk. Az Empyrean Dub mix zongorával indul, izgibb. Utána akusztikus gitár jön, érdekes ez is, egy kicsit talán túl gyors, de jó az ötlet. Aztán jön benne egy isteni gitárszóló, amitől sokkal melegebb hangzású lesz, elektronikus dalokat akusztikusra hangszerelni mindig hálás dolog. A nagylemez mellé mindenképpen ajánlom ezt is.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *