h1

Beatrice koncert Zürichben

2010-03-08

Váratlan és kellemes meglepetésként ért a hír, hogy Nagyferóék Zürichben játszanak, a koncert március 6-án volt a Dynamoban, egy kissé húzós, 55 frankos belépő mellett. Pont jókor, amolyan búcsúajándékként érkezett számomra az este, lévén hamarosan odébbállok, a svájci koncertélet pedig nem is nyújthatott volna ennél izgalmasabb programot. A költözés miatt amúgy is hetek óta nosztalgiában vagyok, a fel-felbukkanó tárgyak, képek nyomán, eszembejuttatva, hogy életem első koncertélményét is a Ricse generálta, 1989-ben.

Akkoriban sokat jártunk bulikra, és kicsit szomorú voltam, amikor a zenekar oszlopos tagjai távoztak, a későbbi formációt már nem éreztem közel magamhoz, a politikai kanyarnál végképp elengedtem őket, míg pár éve volt szerencsém egy remek bulit látni otthon. Így, most már évtizedek távlatából – és a banda több tucatnyi extagját listázva – be kell látnom, hogy a Beatrice mindig is inkább Feró kísérőzenekara volt, vagy egy eszmei dolog megteljesülése, bár azért nem szabad(na) elfeledkezni róla, hogy sok jelentős dalt írtak bele a különböző, ott megforduló zenészek. Azt már végképp nehezen fogadtam el, hogy egyre több ifjú, ismeretlen hangszeres bukkant fel a bandában, a Feró-féle állandó fiatalítás kicsit olyannak tűnt, mint amikor Báthory Erzsébet issza szüzek vérét :) Viszont el kell ismerni: működik. A “nemzet csótányának” előadásmódja, energiája még ma is a régi, és az új megszólalás minduntalan felfrissíti, maivá teszi a dalokat is, még ha sokszor hangról hangra az eredetit is halljuk, nincs olyan fáradt, nosztalgiaíze.

Szóval (elnézést a hosszú bevezetőért), nekem sok meglepetéssel szolgált a koncert. Először is azt gondoltam, ez valami hakni lehet csak, majd néhány részeg svájci és pár helyi magyar előtt playbackkelnek egyet a keleti blokkból. Ehhez képest legalább 100-an voltunk, szinte csak magyarok, még a büfé is “hazai” volt, házipálesszal és zsíroskenyérrel. Azt azért látni lehetett, hogy sokan erre, a buli magyarságos részére jöttek, és nem a rockn’roll miatt, voltak kivándorolt idősebbek is, meg akiken látszott, hogy a 80-as éveknél maradtak le :) A másik meglepi a rendes, full zenekaros, kiváló hangzású, teljesértékű, hosszú koncert volt. Plusz az, milyen szépre cseperedett Feró fia a doboknál, az is milyen menő már, hogy a 64 éves sztárnak a 20 éves gyermeke zenél.. Ami a közönséget illeti még, azért az ismertebb dalokat vágta a többség, és volt két true, baboskendős ricsés is az első sorban. Egyikük térdelt csak le a Térden állva alatt, dícséretben részesítem. (Azért amikor húsz éve, a Pecsában 5500-an csináltuk ezt, egy kicsit más volt a hangulat. Sebaj…)

9 körül lépett a zenekar a színpadra, a doboknál Nagy Hunor Attila, a gitáros Magasvári Viktor, és Laczik Fecó basszer. A csapat épp az elmúlt hónapok során karcsúsított erre a felállásra. Egyből belecsaptak, “Támadás, egy kettő három!“.. Majd valami komoly tévéstáb is felbukkant, és jött A boldog szép napok c. sláger. A set igazi csemege volt, régi Bikini dalokkal, és talán a külföldi magyarok kedvéért is, főleg a nagy, klasszikus számok mentek. Szinte minden volt, amit kívántam volna, külön örültem a Túl késő márnak. Íme a lista:

Jericho
Azok a boldog szép napok
Ronda lány
Lángosképű (Bikini)
Katicabogárka
Járom az utam, Térden állva
Piros-fehér-zöld
Túl késő már
Pancsoló kislány
Meditáció
Mint a mókus… Kun béla… 
Hegyek között..
Ez csak rock’n roll
Illa-berek
XX. század
Epilógus
Johnny B. Goode (Chuck Berry)
Nem leszek sohasem (Bikini)
A 2000. év felé
8 óra munka
Nagyvárosi farkas
Mielőtt elmegyek (Bikini)

Azok a boldog szép napok
Lesz lesz lesz

A koncerthelyszínen már többször jártam, így az nem lepett meg, hogy jól szólt a technika, viszont a zenekar részéről ezt is a pozitívumokhoz kell sorolnom, mármint a jelenlegi hangszerelését a daloknak: dögösek. Viktor nagyon penge gitáros, ezzel talán tisztában is van, nem fogta vissza magát a szólózás és pózolás terén, de szerintem mindegyik zenész profin helytállt. Beleértve Ferót is, aki nemcsak frontemberként, vagy mint “jelenség”, hanem mint énekes is hozta a (jó) formáját. A hallgatósághoz is kedves volt, behajolt a sok fotózkodó csajszi mellé, megteremtette a kellő hangulatot, viccelődött stb. Külön örültem, hogy a dalok tematikáját érintő kommentárokon kívül nem adott elő semmi politikai szöveget, mert bár bizonyos mértékig helyénvaló, ha egy művész kiáll az álláspotja mellett, azért mégiscsak egy rockkoncertre jöttem, és nem nagygyűlésre. Korrekt volt. A poénok persze érintették a svájciakat is, előkerült egy svájcisapka, meg néhány szülinapos csaj (egyikük az, aki a zenekart idehívta), voltak mindenféle kis intermezzók. Maga a buli kb. kétórás volt, kitettek magukért bőven, és 1-2 dalra még vissza is jött a banda.

Nagyon jól éreztem magam, és jó volt látni Ferót, és azt, hogy még ilyen eleven. Hálás vagyok a zenekarnak, hogy eljöttek, és mindenkinek, aki ezt lehetővé tette. Remélem, a most beindult “külföldi karrier” nyomán eljutnak a tengerentúlra is, hogy ismét tudósíthassak :) A zenekar tavaly már fellépett Dublinban és Londonban is…

A koncerten fel-felvettem a számokból néhány részt, főleg azért, hogy rekonstruálni tudjam a setlistet, teljes dalokat/bulit már nem szoktam, mert közben élvezném is inkább, és nehéz ugrálás közben operatőröset játszani.. :) Mindenesetre ezekből most összeállítottam egy 10 perces filmet emlékül, itt lehet megtekinteni:

Beatrice koncert Zürichben (videómix)

4 komment

  1. Nagyszerű,köszönöm ezt az összeállitást!
    A Ricse Él,Élt És Élni fog!!!!


  2. A koncert fantasztikus volt,örülök,hogy ott lehettem!!!! Viszont a zene a koncert elött és utàn…az hagyott némi kivetnivalot maga utàn sajnos…1990-böl az “El Tiburon” és a 95-ös Mallorcai slàgerek sztem egy BEATRICE koncert elött elég meredek vàlasztàs volt…Van elég jo magyar zene egy magyar koncert elöttre és utànra is,tàncolni,lötyögni vagy csak alàfestésnek is….


  3. igen, az a retródiszkó elég vicces volt :)


  4. Valoban nem oda illett a zene a buli elött és utàn,a szervezök ezt nagyon elszurtàk,de majd talàn legközelebb!
    Kicsit merész volt ilyen zenekart ide hozni,a baràtnöinkkel mi is csak néztük,hogy ezt megéri-e?! Szerintem nincs itt akkora fiatal réteg akinek ez a zene bejönne! Jöttek volna talàn többen ha olcsobb a jegy,de 55 frank egy ilyen zenekarért sok :-) Ismeröseink nem is jöttek el :-( Talàn majd legközelebb,mostanàban nagyon jo magyar koncertek vannak Zürichben,ide is elmentünk és legalàbb kikapcsolodtunk,nem csak a munka:-)Màskor jobb dj-t hozzatok!
    akko



Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *