h1

Riverside live in NYC

2015-09-19

mdudaKevesek által ismert, de minőségi zenét játszó együtteseknek nem könnyű – és legtöbbször lehetetlen – a tengerentúlra eljutni, ahol főleg csak a gagyi kommersz vonzza a közönséget, és ahova már az útiköltség is tetemes. Nem is igazán értem, hogy egy lengyel, progresszív rock zenekar hogyan hozta ezt össze, még ha csak egy klis klubban is léptek fel. Sőt, pont azért, hiszen csak kb. százan voltunk a bensőséges hangulatú teremben, és a $25-os jegy is olcsó volt, ebből nem igazán telik még a négy fellépő zenész utaztatására sem. Mindenesetre nagyon örültem nekik. Nemcsak én nem jártam még Riverside koncerten eddig, ők sem jártak még itt, a zenekarnak is ez volt az első new yorki fellépése, 2015. szeptember 18-án.

koncendA helyszín a The Marlin Room at Webster Hall volt, ami NYC East Village kerületében, páremeletes, régi házak közt található, és mint a neve is mutatja, a Webster Hallnak az egyik terme, 500 fős befogadóképességgel. A nagyobbik részen valami más rendezvény is volt, ami miatt nem lehetett sokáig húzni a bulit. A zenekar előtt a Sixxis nevű atlantai együttes lépett fel, de arról lemaradtam, meg nem is érdekelt. Így is elég korán, már 8 körül belecsaptak a húrokba, és fél tíz körül vége is lett. Pontos setlistem nincs, de amire emlékszem, hogy tuti volt: Conceiving You, 02 Panic Room, Discard Your Fear (az új lemez számai közül) és a kedvencem, a Reality Dream III.

redbirdA közönség idősebb és nyugisabb volt, meglepő mód néhány női és színesbőrű érdeklődővel tarkítva – azt hittem, majd csak középkorú, lengyel emigránsok bukkannak fel, tekintve, hogy ideát még egyetlen emberrel sem találkoztam, aki hallott volna a zenekarról. Ennek ellenére, ugrálás és headbangelés nélkül is remek hangulat volt, némi bekiabálással, együtt tapsolással, és a zenekar is láthatóan élvezte a bulit. Egyszer pl. megnémult Mariusz Duda basszgitárja, arra is nagyon jól reagált mindenki, a zenekar és a technikus hidegvérrel küzdöttek, közben ment tovább a szám, a visszatérést pedig nagy ováció fogadta. Mivel a jobb oldalon álltam, engem főleg a szintis (Michał Łapaj) Korgján ékeskedő díszmadara kötött le, elég figyelemelterelő volt, furcsasága, cukisága révén. De a mögötte jópofáskodó billentyűs is nagyon édi. :)

A számokat hibátlanul, kb. lemezverzióban adták elő, és közben jókat viccelődtek is. Íme két részlet a Reality Dreamből:

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *