Archive for the ‘pop’ Category

h1

Imagine Dragons: Continued Silence EP

2012-05-20

Kevés, újabb felfedezéseim egyikét a Pandora rádió dobta ki, és az érdekes zenekarnevet nem is volt nehéz megjegyezni. Az Imagine Dragons egy Las Vegasi indie rock zenekar, és a játékbépeket leszámítva sivár, sivatagi tájon nem is csoda, hogy sárkányokról képzelegnek. Ennek ellenére nem kastélyos-herceges szimfónikus rockot játszanak, hanem kellemes, alternatív rockot, a populárisabb fajtából, a dalok elég fülbemászók. Viszont energikusak, hangulatosak, és a hatszámos EP-n nincs is átugrani való. A tapsolós dalokról a Good Charlotte ugrott be, meg amúgy is, bár nem olyan punkos. Kicsit az is hallatszik a zenén, hogy amerikai piacra készült, de ezt nem is tudom megfejteni, hogy mit jelent. :) A producer, Alex da Kid, a mixer és a masterelő is Grammy nyertesek.

Folytatás itt →

h1

Extreme Ways In The Deep (Mashup)

2011-03-02

Mobyra (Extreme Ways) rákeverve Adele (Rolling In The Deep), elég jó. A csaj hangja is… De én azért még mindig az eredetit szeretem jobban, abból is a Bourne Ultimatum-os verziót.

h1

Good Charlotte: Cardiology

2010-10-24

Olyan régóta halogatták már a zenekar új lemezének megjelenését (tavalyra volt ígérve), hogy el is feledkeztem róla, amíg meg nem láttam a neten, s hogy milyen egyöntetűen alacsony pontszámokat kapott, ami kíváncsivá tett. Annyira nem rossz. Már amit ilyen pop-jellegű, mainstream tévérockból várni lehet (nem tudom, a punk szót van-e értelme használni rájuk, nekem az mást jelent). Maga a zenekar is mondta, hogy kissé Blink-182-es lesz a lemez, bár engem inkább a Linkin Park nyálasabb számaira emlékeztet néhol, nincsenek rajta olyan dance-slágerek, mint az előzőn. Maga a címadó dal bűnrossz, de a két single, a Like It’s Her Birthday és Counting The Days egész jók. Talán csak az énekes jellegzetes hangja és énekstílusa miatt, de nem érzem, hogy túlzottan eltávolodtak volna a korábbi zenéjüktől, úgyhogy szerintem akinek eddig tetszett, most is fog.

h1

Holnapután

2010-07-13

2010. július 15-én, újra Magyarországon lép fel az East 17, a Rio-Club-ban. 22 órától a színpadon Tony, Terry és John a régi slágerekkel, mint pl. az “It’s Allright”, “Thunder”, “Let it Rain” és “House of Love”.

Folytatás itt →

h1

T.A.T.u.: Waste Management

2010-06-04

Majdnem lemaradtam a tavalyi TATu albumról, pedig jobb, mint az előző volt, sőt. Ez persze, furcsa megállapítás, mivel éppen, hogy a legutóbbi, orosz nyelvű albumuk új, angol verziójáról van szó, de talán mást is változtattak rajta, nem tudom.. Ez a hatodik lemezük, angol nyelvűekből pedig a harmadik, tavaly decemberben jelent meg. Zeneileg nem lehet róla sok újat mondani, a szokásos van rajta, ami viszont elég kellemes. Érdekes, hogy főleg a végére jött be, ahol már húzósabb gitár riffek is akadnak (pl. a Time of the Moonban), az első dalok nem olyan ütősek, vagy csak túl egyszerű slágerek. Ezekhez készült három klip is: a Spark (orosz címe 220 volt), a Snowfalls (Snegopady) és a White Robe (Beliy Plaschik) c. dalokhoz. Nekem inkább az egyedüli, orosz szám, a Martian Eyes tetszett elsőre, aztán a Fly on the Wall és végül a lemez végén található bónusz remixek.

h1

A-ha búcsúturné

2010-05-19

Folytatás itt →

h1

Közel-keleti elektronikus hangzás

2010-02-18

Beats Antique – Collide, 2008

Ahogy az ember tapasztalatot szerez és kipróbálja magát itt-ott, úgy ismer meg újabbnál újabb zenéket. Ez történt most velem is: ha nem kezdek el hastáncolni, akkor soha nem hallok a tribal stílusról, ami annyit jelent, hogy a törzsi hastáncos stílust mixelik a modern hiphoppal, jazzbalettel, tangóval, ami belefér. Ehhez az elég vegyes stílushoz pedig illő zene dukál – például a Beats Antique-é. Az egyik legismertebb, tribal stílusban járatos táncosnő, Zoe Jakes együttese, a Beats Antique remekül mixeli a közel-keleti, etno zenéket a drum and bass hangzással.

Folytatás itt →