Archive for the ‘rock’ Category

h1

L.A. Guns live – NYC

2017-08-03

Ami késik, nem múlik.. Jó sokára sikerült végre élőben látnom a kora 90-es évek egyik kedvencét, a L. A. Guns, akik sokáig nem is voltak, aztán kettéváltak, és most szerencsémre épp újra egyben vannak, sőt. (Új lemez is készül.) Legalábbis a névadó Tracii Guns a gitáros, és a jellegzetes hangú Phil Lewis az énekes. Előbbi 51, utóbbi 60 éves, de jól nyomták, jobban, mint én, aki szintén nem lettem fiatalabb, és majd kidőltem a 3-4 előzenekartól, akik rohadtul nem érdekeltek, és közben még aggódnom kellett, hogy lemerül a telefonom, amin az e-vonatjegyem van. Bezzeg annó… Viszont elég hasonló volt a közönség is, semmi részegség, se ugrálás, sok telefon… De azért teltház volt és jó hangulat, és persze, nagyon megérte.

Bár több, felejthető lemezük is megjelent (igaz, én pont a ’94-es bukta Vicious Circlet szeretem), a koncerten az 1988-1991 közti fő slágereket adták elő (No Mercy, Sex Action, Electric Gypsy), valamint új dalokat a következő lemezről. (Kivétel még a 2002-es Don’t Look at Me That Way.) Phil amolyan dívaként rohangált, ugrált, fehér öltözékében nem rejtve pocakját, de jól bírta, csak sajnos a hangosítás néhol el-eltűntette a hangját (pl. sajnos az Over the Edge alatt alig szólt). Néha azért kicsit komikus volt, meg azt sem tudtam eldönteni, hogy parókát visel-e.. Kétszer is átöltözött, először piros kabát és kalap, majd a fehér szerkó lógó kantárral, a végére meg rendes, fekete, bőrdzsekis rocköltözet.

Folytatás itt →

h1

Új L.A. Guns lemez és klip

2017-07-12

Lassan 30 éve, hogy színre lépett a zenekar, amelynek alapítója, Tracii Guns nevét adta annó a Guns n Roses feléhez. A zenekar sok felbomlás, tagcsere, kettészakadás után most viszonylag eredetibb felállásban koncertezik (és már megvan a jegyem, NYC), Traci Gunsszal és a banda egyéniségének nagy részét adó, szerintem különleges hangú Phil Lewis énekessel, aki már bizony betöltötte a 60-at. Bár a Phil Lewis-féle inkarnációban annó megmaradt, eredeti dobos, Phil Riley itt már nincs, és a basszer is más, de legalább a – számomra fontosabb – gitár és ének a zenekar fő lemezeiről megszokott páros. A meglepetésként bejelentett, új lemez címe pedig The Missing Peace, október 13-án fog megjelenni. Íme az első klip, a Speed c. dalhoz:

Folytatás itt →

h1

Zanza 2016

2016-11-20

Összefoglalom az évet összecsapva, hátha más is bizi. Idén a legtöbbet hallgatott számom a Dream Theater: Moment of Betrayal volt, a legjobb lemez pedig a Pineapple Thief: Your Wilderness. Bár még van egy hónap.. Ha valami 10 pontosról lemaradtam volna, kommentelj. Folytatás itt →

h1

Alice In Chains live

2016-07-27

aic1 aic2

Nem is tudom, mit írjak egy általam kevéssé ismert zenekarról, bár mindig is tudtam, hogy miről van szó, a 90-es években valahogy nem jött be nekem a zenekar, pedig amúgy pl. a Nirvánát persze, szerettem. Mondjuk ez is elég lehangoló, hogy emlékszem rá, amikor a grunge új volt, negyed évszázada.. Hirtelen kaptunk két jegyet mindenesetre, így először láthattam a zenekart élőben a ny-i Beacon Theaterben, aminek ilyen szép, római kori műdíszlete van. (Fényképezőt nem vittam.) Jól is szólt szerintem.

Folytatás itt →

h1

Apocalyptica live NY

2016-05-21

apo1 apo2

Először láttam élőben a finn csellómetál-zenekart, és sajnos csalódást okoztak, de talán nem az ő hibájuk. A lemezeiket továbbra is szeretem – főleg az utolsó hármat – és agyonhallgatom, de a koncertről korán leléptem, illetve későn, ha belevesszük, hogy végtelen sokáig tartott a két, unalmas, amerikai előzenekar műsora (10 Years, Failure Anthem).

Folytatás itt →

h1

Na, így kell tisztelegni

2016-04-25

RIP Prince. Íme David Gilmour és a Comfortably Numb a Falról:

Aki nem ismeri fel 4:28-nál a Purple Raint az első akkordból (ráutaló fényekkel), az sürgősen hallgassa meg 100x!!! Zseniális dal, és ez meg egy kifinomult, lenyűgöző megemlékezés. Gilmour már 1992-ben is eljátszotta egyébként.

h1

David Gilmour live at MSG

2016-04-12

gilmour1 gilmour2

10 éve láttam legutóbb Gilmourt koncerten, és remélem, 10 év múva is látom még… Szerencsére a Pink Floyd 70 éves gitáros-énekese ma is jó formában van, bírja a turnézást, és az új lemeze, a Rattle That Lock is kiváló. A művész tegnap a new yorki Madison Square Gardenban lépett fel, amely Manhattan fő stadionja. A jegyek már az elővétel első napján, egy éve elfogytak, így mára egy második koncertet is beraktak, egy harmadikat pedig tegnapelőtt rendeztek a Radio City hallban. Ez együttesen kb. 46000 nézőt jelent! (A MSG 20 ezer nézőt tud leültetni egy koncertre, és nem sok üres szék volt..)

Folytatás itt →