A Gazpacho után újabb norvég progzenekart mutatnék be, legújabb felfedezésem ugyanis a már 2001 óta létező, notoddeni zenekar, a Leprous. A Pitfalls hatodik – és legjobb – stúdióalbumuk, 2019-ben jelent meg. Dobfórumokon olvastam először a zenekarról, ahol is a lemez utolsó számának, a The Sky Is Rednek a dobost és játékát bemutató, alábbi videóját ajánlották, és le is esett az állam. Azóta már több tucatszor megnéztem / meghallottam, de még mindig ugyanolyan döbbenetes és ugyanakkora élmény, mint elsőre volt. Pedig nem is rövid szám, 11 perc. A dobos, Baard Kolstad, 2014 óta van a zenekarral, és az utolsó három albumon szerepelt. Egyértelmű tehetsége, ügyessége mellett külön említésre méltó kreativitása is, nem csak eljátszani, megírni is nagy szám ezeket a különleges, egyedi részeket. Mondjuk, a lemezen igazából ez az egyetlen ilyen dob-fókuszú, komplikált ritmusú szám, mindenféle ritmusképlettel.
Archive for the ‘dark’ Category

Antimatter: Black Market Enlightenment
2018-12-12Mick Moss hetedik nagylemeze egy hónapja jelent meg, ezúttal új kiadónál, mely – a Music In Stone – a sajátja. Az egyórányi zene korábbi albumai mindegyikéhez hasonlóan kitűnő, dallamos, hangulatos, kissé dark, néhol elektronikus, másutt progresszívbe hajló rock, melynek fő éke az énekes-dalszerző különleges, szép hangja (meg a gitárszólók).

Ex-Perfect Name gitáros új zenekarral
2018-02-27Már egy évtizede alussza csipkerózsika-álmát a 90-es (és 2000-es) évek kultikus darkzenekara, tagjai azonban nem adták fel a zenélést, néha fel-felbukkannak. Most éppen két új klip is készült a 2000-es évek közepén a zenekarban gitározó Molnár László új bandájával, amelyeket egyébként időközben felnőtt fia rendezett. A Lost Hype nevű zenekar kislemezét (a két dalt) már megvehetjük, ill. letölthetjük az interneten, és elvileg májusra már kész lesz az első albumuk is. A zenekarról bővebben itt olvashatunk, és remélhetőleg hamarosan még több zenét hallhatunk és láthatunk tőlük, bíztató a kezdet.

Fever Ray
2017-11-05Bár már 8 éves az első, címadó lemez, csak tavaly fedeztem fel a Fever Rayt a Vikings sorozat főcímdalából, ahova csodálatosan passzolt az If I Had a Heart című opusz. A svéd elektronikus zenei produkció valójában Karin Dreijer Andersson énekesnőt takarja, aki a The Knife duót alkotja testvérével. Nehéz leírni különleges hangját és az egyéni zenét is, úgyhogy inkább azt ajánlom, hallgassuk.

NIN – Add Violence
2017-08-03 Már másodszor hallgatom az új Nine Inch Nails EP-t, az Add Violencet, melyen öt szám van, és abból három tetszik, egy nagyon, úgyhogy elég jó az arány. Csak ráfutott a playlistem, és egyből elragadott az első Less Than a szintijével, tipikus dal, olyan, mint a többi, de hát, attól még jó (vagy épp attól). Utána a sötét, lassú, hangulatos Lovers jön, disszonáns gitár-pittyegéssel, részben megelőlegezve a tuti dalt, a következő, még darkabb This Isn’t the Place c. ipari bluest. Ez is különösen a zongorától szép. A Not Anymore aztán not so good anymore, a végén levő, majdnem 12 perces Background World címűt meg nem is értem, inkább Background Noise lehetne. Jól indul, de 4 perc után már csak recsegés marad belőle. A júliusban kijött albumról két videóklip is készült, Less Than és This Isn’t The Place. A lemez egy trilógia része, amelyet a tavalyi Not The Actual Events c. EP indított el, ami szintén kellemes, bár elég hamar elfelejtettem, de azért kíváncsi leszek a harmadikra is.